Tizenhárom album és számos koncert után Dion úgy érezte, nyugalomra van szüksége. Utolsó albumán, az All the Way… A Decade of Song című lemezen bejelentette, hogy háttérbe vonul egy időre a színpadtól, hogy a saját életét élhesse. Férjénél ekkortájt diagnosztizáltak torokrákot, ami szintén a visszavonulásra sarkallta őt. Az énekesnő a szünet idején sem tudott teljesen kikerülni a rivaldafényből. 2000-ben a National Enquirer valótlan tartalmú cikket közölt a párról. A lap tévesen idézte az énekesnő szavait, és főcímként jelentette: „Ikreket várok!” Dion ezért több mint húszmillió dollárra perelte a lapkiadó társaságot. 

Az Enquirer szerkesztői a következő számban elnézést kértek és visszavonták állításaikat, majd Dion és férje tiszteletére anyagi támogatást nyújtottak az American Cancer Society szervezetnek. Egy évvel az eset után, mesterséges megtermékenyítést követően, 2001. január 25-én megszületett fiuk, René-Charles Dion Angélil. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után az énekesnő visszatért a színpadra, és az America: A Tribute to Heroes elnevezésű jótékonysági koncerten előadta a God Bless America című dalt. Chuck Taylor, a Billboard cikkírója szerint „Dion előadása eszébe juttatta, miért is ő a kor egyik ünnepelt énekesnője: képes olyan érzelmek tolmácsolására, amelyek felrázzák a lelkünket. Megindító, érzékeny és elegáns – csak ajánlani tudom azoknak, akik a történtek feldolgozásával küszködnek.” Dion 2003-ban a 37. Super Bowl rendezvényen is elénekelte a dalt a San Diego-i Qualcomm stadionban.

2001 decemberében jelent meg Georges-Hébert Germain közreműködésével az énekesnő életrajza My Story, My Dream címmel, amely gyermekkorától 2000-ig tárja föl Dion életének mozzanatait, a szülői háztól a világhírnévig. A könyv Magyarországon 2001-ben Életem, az álmom címen jelent meg az Etoile Kiadó gondozásában.